Nomostakkor vége? Vagy, hogy meguntam volna? Fittyfenét. Új félév, újult erővel folytatódik a blogolás. Csuhajja.
2 archív oldal
Egy krakkói kirándulás trófeája, azt hiszem nem kell túl sokat magyarázni a képet. Ha szimatom nem csal, ezzel nyertem meg az egyetemi fotópályázatot, de ezt korántsem biztos (azt mondták, hogy a Templom című képemmel nyertem, hát bazz, egyetlen egy képemnek sem adtam címet a nevezéskor…).
Bizonyos hollywoodi hírek elég durván tudják sokkolni korán reggel a jobb sorsra érdemes sci-fi rajongókat: Hayden Christensen lesz Case a Neurománc készülő filmadaptációjában. Tessék csak elolvasni a linkelt hírt, aztán káromkodni egyet, mind a szereplőválasztáson, mind a szinopszison. Case helyett Cage? Miféle jó döntést hozni a Neuromancerrel való szembenézéssel? Olvasták ezek egyáltalán a könyvet? Remélem a történet azért kicsit összhangban lesz Gibson már régen megírt forgatókönyvével, de egyáltalán nem lennék meglepve, ha nem így történne…
Ráadásul rendezőcsere is történt: az Aphex Twin klipeket jegyző Chris Cunningham helyére Britney Spears Toxic videóját elkészítő Joseph Kahn került (talán ez az egyedüli hír, ami nem rázott meg - az a klip tényleg brutál jó lett, de persze ez nem jelent semmit). Anakin feltűnését inkább nem kommentálnám, finoman szólva nem túl tehetséges ifjúról beszélünk.
Ilyen hírek után kezdek félni a szintén készülő Tigris! Tigris! adaptációtól is…
Ha már volt itt egyszer egy igazi anime-különlegesség (Comedy), akkor most jöjjön egy annál is erősebb, kötelezően megtekintendő sci-fi műalkotás: a Voices of a Distant Star, amely egy lírai mese az ikerparadoxontól sújtott intersztelláris szerelemről. A félórás, egy házaspár által készített (rajz, animáció, szinkron is - és mindegyik elsőosztályú!) romantikus filmben megismerhetünk egy fiút (Noboru) és egy lányt (Mikako), akiket elválaszt egymástól a kozmikus háború: a lányt tehetsége révén kiválasztják egy hatalmas mecha irányítására, hogy írtsa szépen az ellent, a Tarsianokat. A lány egyedüli földi kapcsolata a fiú, akivel SMS-ben tartja az egyre jobban idődilatálódó kapcsolatot, amelynek következtében az üzeneteik megérkezése közt akár 8 év is eltelik. Az űrben harcoló lány fokozatosan jön rá, hogy az egyedüli dolog, ami fontos volt számára, az Noboru. Majd a Földtől nyolc fényévnyire lévő Agartha bolygó körüli végzetes ütközetben egyetlen egy dolog foglalkoztatja, hogy elküldhesse azt a mindkettőjüket kínzó üzenetet, amit már régen el kellett volna: szeretlek.
A vizsgaidőszak leghúzósabb vizsgái után egy kis játékajánlóval tér vissza mindenki kedvenc szuperponált hullámfüggvénye, a KMK. A címnek megfelelően egy atom-giga-mega-brutál kiborgnénis akciódús, agykikapcsolós, hentelős flash játék került a terítékre, mégpedig a Cyborg. Az alapszitut már az óvodások is megértik: egy szupertitkos labor szülötte vagy, ám nem egészen olyan véleményed van a világról, mint a terveződnek, te csak egy jót szeretnél hentelni (az, hogy mi az , maradjon titok, egészen az intro megtekintéséig). Ready, set, kill!
Meglehetősen messzire eltávolodva az Elfen Lied-féle középszertől, a KMK következő áldozata egy meglehetősen komoly, nehezen befogadható anime, amely méltán elismert a világ minden szegletében. Rövid, lényegretörő, mindenféle magyarázattól és fejtegéstől mentes ismertető a bolygóméretű közös tudatalattival, digitális Istennel, mindent behálózó kommunikációs hálózattal, valóság-tudattal és mentális betegségekkel operáló, legendás Serial Experiments Lainről a Tovább gomb megnyomását követően.
Most tettem fel a harmadik podcastet, és csag kollega döbbentett rá, hogy még nem is írtam meg, hogy tulajdonképpen mi az Úristen az a podcast [podkeszt]. Tessék szépen a tovább gombra kattintani és okosodni.
Régen volt már podcast, és a körülmények szerencsés összejátszásának köszönhetően időm is volt egy ütős válogatás elkészítésére. Ennek következtében megszületett a Kvantum Média Konglomerátum harmadik podcastje 37:05-ös hosszúságban, 128-as bitrátával, egy kis t.A.T.u-val és Rammstein-nal, külön-külön és egyidőben is. Tessék szépen meghallgatni.
Darren Aronofsky első rendezése, a brainfuck-filmművészet egyik csúcsteljesítménye, a Pi, olyan film, amit évezredenként egyszer enged a világra a Jóisten. Fekete-fehér, zaklatott becsavarodás, számelmélet és számmisztika, tőzsdei pattern recognition (még véletlenül sem trendvadászat), Tóra-értelmezés, paranoia, Jahve 3,14 milliárd neve. Kizárólag filosz/matekos vénával rendelkezőknek, de nekik aztán nagyon.
(”Friss élmény” filmajánló rovatunkat olvasták.)
Pozitivista ifjúsági fantasy - C. S. Lewis: Narnia Krónikái
2007. december. 13. Könyv-ban. 9 Hozzászólás
Ma délelőtti könyvtári túrám során eszembe ötlött, hogy már ezer éve el akarom olvasni C. S. Lewis Narnia-könyveit, de eddig sosem vitt el a fene a gyerekönyvtár részlegbe. Úgy gondoltam, ideje pótolni ezt a hiányosságot, miután megkérdeztem a könyvtáros nénit, hogy lehet-e kölcsönözni attól függetlenül, hogy már nem tartozok a célcsoportba (zöld út acquired) rögtön megtaláltam a címben említett sorozat első két kötetét (A varázsló unokaöccse; Az oroszlán, a boszorkány és a ruhásszekrény) fél óra múlva pedig már otthon bőszen olvastam a harmincas évek pozitivista ifjúsági irodalmát. Pár percen belül bekebelezett Narnia varázsereje.
Continue reading ‘Pozitivista ifjúsági fantasy - C. S. Lewis: Narnia Krónikái’
Legfrissebb hozzászólások