Ahogy egy fejlett civilizáció energia-igénye szépen lassan közelít az elképzelhetetlenül nagy felé, úgy növekszik a számításkapacitás-igénye, hátha egyszer sikerül tényleg valami fontosat felfedezni, kiszámolni. Ahogy azt már láttuk, a Dyson-gömbök segítségével a központi csillag energiájának nagy részét hasznosítani tudnánk elméletben, így kézenfekvő az a megoldás, amely szintén a központi csillagunk energiáját használja fel a számítógépek működtetésére. Ez az elmélet a Matrioshka-agy elmélet.
Az ötlet az alkalmazott matematikus, Robert Bradbury fejéből pattant ki. Elgondolása szerint több, koncentrikus Dyson-gömb (-gyűrű, -héj, stb.) segítségével fogná fel a csillag energiáját, egy részét felhasználná a Dyson-objektum felszínén található nano-számítógépek meghajtására, másik részét pedig továbbengedné a következő állomásra. Az egyes stációkon lévő nano-számítógépek különböző hőmérsékeleten működnének, a legbelsőnek ki kell bírnia a csillag felszín-közeli hőmérsékletét, míg a legkülsőt valamivel az abszolút nulla fok feletti működésre optimalizálnák.
Az elképzelés a Jupiter-agy elméletből mutálódott, amely egy bolygóméretű számítógépről értekezik (pont mint Douglas Adams-nél a Föld), innen az agy utótag, a Matrioshka előtagot pedig a koncentrikus elrendeződés miatt kapta (ki az aki nem látott még ilyen babát?!). A Matrioshka-agy elmélet a számítások energia-éhségére ad kielégítő megoldás, míg a Jupiter-agy inkább a számítási sebességre, kapacitást gondolja tovább.
Maga az elmélet ugyanolyan állapotban van, mint a Dyson-gömb: fizikailag lehetséges, nem sért semmilyen alapvető törvényt, mindössze jelenlegi tudásunk szerint a Naprendszer, sőt talán a fél Tejút összes anyaga nem lenne elég egy körülbelül négyelemű rendszer megépítésére. Viszont, ha egyszer sikerülne egy ilyet megépíteni, akkor gratulálhatnánk magunknak, ugyanis körülbelül akkor lennénk Kardasev-szerinti 2.5-ös civilizáció.
Egy ilyen szuperszámítógép működésének nagyon sok lehetséges haszna lenne, megmondhatná, mire a válasz 42, több elképzelés szerint képesek lennénk az egész emberi civilizációt egy virtuális valóságba áthelyezni (erről még lesz a KMK-n), Galaxis-nagyságrendű szimulációkat futtathatnánk, vagy egyszerűen rohadt sokan tudnának az Unreal 9650 GOTY verzióval multiplayerezni. A lehetőségek száma végtelen, a legszebb mégis az lenne, ha bekapcsolhatnánk már a Power ON gombot rajta…
0 Hozzászólás - “Intersztelláris szuperszámítógép - a Matrioshka-agy”