Kvantum Média Konglomerátum

A Maecanes kiadó dicséretes lépésre szánta el magát: sci-fit adott ki. Ez már önmagában sem egy rossz dolog, hát még ha kiderül, hogy Theodore Sturgeon egyszer már megjelent kult-könyvéről, a Több mint emberiről van szó. Evolválódó emberiség, csoportba, gestaltba tömörülő fogyatékosok, gyönyörűen megírt pszichológiai filo-sci-fi történet minden SF-rajongó homo sapiens legnagyobb örömére.

A főként novella-íróként számon tartott Sturgeon 1953-ban írta meg a könyvet, amelyben három részen keresztül követhetjük nyomon, ahogy az emberiség a fejlődésben a következő szakaszba lép, a homo sapiens után megjelenik a homo gestalt. Az első részben egy igéző tekintetű telepata féleszű (Egyed), egy teleportáló, beszédre képtelen ikerpár (Beanie és Boanie), egy szuperintelligens mongolidióta csecsemő (Baba) és egy telekinézisre képes kislány (Janie) együttélésből, együttműködéséből megszületik az egyedek szimbiózisából a Gestalt. A szereplők külön-külön értéktelenek, hovatovább életképtelenek, de együtt bármire képesek.

A második részben Egyed meghal, a Gestalt elveszítette a”fejét”. Az új fej a dühös utcagyerek Gerry lesz, aki Egyed kérését teljesítve egy nőhöz viszi a társaságot, hogy a Gestalt együtt maradjon. A csapattal történteket Gerry pszichiáterrel történő beszélgetéséből tudjuk meg, ugyanis Gerry az ott történteket, nem véletlenül, teljesen száműzte a tudatalattijába. A beszélgetés végén döbben rá a fiú a csoport teljes erejére és önnön fontos szerepére a Gestalt teljességében. Egyed féleszűségével hátráltatta a Gestalt-ot, most Gerry gátlástalanságával és dühével kell megküzdenie a csoport többi tagjának, amely problémát a harmadik rész végére sikerül megoldani és rájönnek arra, hogy tulajdonképpen mi is hiányzott a Gestaltból a teljességhez, amelyet a harmadik részben felbukkanó mérnök, Hip képes megadni.

A mű egy lírai óda a humanizmushoz: a szuperintelligens, nagyhatalmú Gestalt nem érez gyűlöletet elődei iránt, nem kívánja őket elpusztítani, a már unalomig ismert sci-fi klisével ellentétben. Sturgeon az emberi lélek mélyére ás, a féleszű Egyed gondolatai, szeretete az őt befogadó Prodd iránt, Alicia Kew és Janie mély érzései, a lelkiismeret kérdése, a tudatalattink, az elménk működése mind-mind a homo sapiens lelki bonyolultságáról és Sturgeon írói zsenijéről tanúskodik.

Sturgeon lírai, jól megírt sorokon keresztül integrálja a különálló történeteket, érzéseket egy páratlanul ötletes, cselekményes, az emberi lélekről szóló nagyszerű regénybe úgy, mint ahogy az egyes egyedekből összeáll az emberiség fejlődésének következő lépcsőfoka, hogy összetettségükben, gondolatiságukban több mint emberiek legyenek. Bátran ajánlom tehát a regényt minden sci-fi kedvelő homo sapiens-nek és homo gestalt-nak.