A fantasztikumhoz legközelebb álló energia-utánpótlási elméletet a fizikus Freeman Dyson publikálta 1959-ben, amelyben felvetette, hogy a technikai civilizációk energia-igénye az idővel olyan mértékben megnő, hogy a Napból érkező sugárzást teljes mértékben hasznosítaniuk kell, amelyet a csillag köré installálandó Dyson-gömb segítségével érhetnek el.
Dyson eredeti elképzelése szerint a gömb nem egy összefüggő felület lenne, hanem több ezer fotocellás műhold, amelyek a felfogott napsugárzást energiává alakítanák és úgy sugároznák a földre. Ezt a fajta Dyson-gömböt a jelenlegi technológiával meg is tudnánk valósítani, mindössze idő és pénz kérdése. Dyson az elméletet egy, a földönkívüli civilizációk felkutatásáról szóló cikkben közölte, szerinte az ilyen jellegű hatalmas kozmikus építmények keresése segítene a civilizációk hatékonyabb felkutatásában. Magát az ötletet a neves brit írótól, Olaf Stapledon-tól vette, aki Starmaker című könyvében hasonló alkotást képzel el.
A Dyson-gömbnek több különféle változata is kering tudományos berkekben. A legnépszerűbb az ún. Dyson-gyűrű, amely lényegében ugyanaz, mint a gömb, 1 csillagászati egységnyi sugarú gyűrűt képzel el a Nap köré. “Egyszerűsége” (technológiai, égi mechanikai) miatt ez tűnik a leginkább megvalósíthatónak. Ehhez hasonló építményt mutatott be a sci-fi szerző, Larry Niven Gyűrűvilág című könyvében (fizikusok azóta kiszámították, hogy a könyvben leírt gyűrű sem stabilis, külső korrekciók nélkül belezuhanna a központi csillagba). Létezik még a Dyson-buborék elmélet, amely stacionárius pályán keringő, önszabályozó műholdakkal operál, ám ez az elmélet semmi újat nem hoz az eredetihez képest, mindössze az önszabályozás módját veti fel.
Sci-fikben jelenik meg az elmélet legkevésbé valószínűbb változata: egybefüggő gömb a Nap köré, amely külső felületén életteret alakítanak ki az emberiség számára. Fizikusok számításai alapján a Naprendszerben található összes anyag (beleértve azokat is, amelyeket jelenleg nem tudunk építkezésre használi: hidrogén, hélium, stb.) sem lenne elég egy 1 CSE sugarú gömb felépítésére. Arról nem is beszélve, hogy valahogy gravitációt kellene létrehozni a gömbön, el kellene vezetni a termodinamika törvényei miatt felgyülemlő hőt, és természetesen stabilizálni kellene a gömb pályáját a Nap körül, és persze a gömb hatalmas tömegéről már nem is beszélve.
Ha valaha is sikerülne a Dyson-gömbhöz hasonló kozmikus építményt találnunk, biztosan tudnánk, hogy ott valamikor egy jelentősen fejlett technikai civilizáció élt, vagy még mindig él. Ebből az alaptételből indult ki a híres magfizikus, Enrico Fermi, amikor felállította a Fermi-paradoxont: ha léteznek idegen civilizációk, hol vannak? Hol vannak a rádiójeleik, hol vannak az űrhajóik, műholdjaik, szondáik, Dyson-gömbjeik?
Természetesen a Dyson-gömbnek földi haszna is lenne. Gondoljunk csak bele, az eredeti Dyson-gömb megépülésével az emberiség 33×10E22 (10 a 22.-en)-nel több energiát vehetne fel egy év alatt, mint amennyi az egész emberiség 2001-es fogyasztása volt. Ha az idegen civilizációk keresését nem vesszük figyelembe, ez a tény már elég erős ahhoz, hogy valamikor fontolóra vegye az emberiség egy ilyen építmény felépítését. Addig az elmélet megmarad az elméleti fizikusok, csillagászok, sci-fi szerzők érdekes gondolatkísérletének.
…én már annak is örülnék, ha a lábunk alatti melegvizünk hő kinyerését támogatná kormányunk, és nem büntetné.
Azt már csak szinte halkan jegyzem meg, ha nem üldöznék el az olyan a feltalálóinkat, mint pl. akik olyan elektrolízist tudtak produkáltatni, hogy egy mobil adapterrel játszva üzemeltethető lett volna egy benzinüzemű személykocsi vízzel. …mint ahogy azt be is mutatták. A világszabadalmi bejegyzéshez szükséges bevizsgáláson a következőt állapították meg, fogalmuk sincs hogyan, de működik.
Eredmény?
A feltaláló páros -mivel nekik is csak egy életük van- az itthoni közöny után (a sorozatgyártáshoz kért 200 milliót nem kapták meg) a terveket és a szabadalmakat prototípusukkal együtt, elvitték egy ausztráliai kiállításra, ahol az amcsik megvették. A MAC autógyár, de ismerve az USA hidrogéncellákkal folytatott kísérleteit, nem nehéz feltételezni, hogy a MAC csak kvázi közvetítő.
Ők meg még csak állami támogatást sem kaptak a szabadalomi eljárások fedezésére.
Hát ez van, és az álmaink.
Nem találok moderálási tájékoztatót, így azt sem tudom minek kellene megfelelnem.
Tudakozódnék az előbbi kimoderálás miatt.
Hello!
A moderálás csak annyi, hogy nekem kell elfogadnom azokat a hozzászólásokat, amiket eddig még hozzá nem szólók írtak (manuális spamszűrés). Egyébként mindent engedek, csak nem voltam itthon, hogy elfogadjam, ennyi.
Imádom az ilyen írásokat. Érdekesek és elgondolkodtatóak.
Minden csak idő kérdése. És a pénz? Ha majd igazán nagy szarban leszünk, talán összedobjuk amink van és nem kellenek hozzá dollár milliárdok.
A ma használatos mindennapos dolgainkat is sci-fi kategóriába sorolta valaki pár száz évvel ezelőt
Persze, ettől még lehetnék spamrobot. Egy nagyon intelligens típus.
Érdekes az ötlet. De azért, amiért - azt hiszem - ti gondoljátok.
Rámutat ugyanis a jellemzően és kivédhetetlenül antropomorf gondolkodásmódra, mellyel sürgősen fel kéne hagyni, ha idegen civilizációk után szeretnénk kutatni.
De nekem van egy olyan érzésem, h tkp az emberiség ezt nem is szeretné igazán. Így is súlyos önértékelési zavarai vannak globális tudattalan szinten. Nem is akarom elképzelni, mi történne, ha ráadásul kiderülne, h nincs alapja a fenenagy felsőbbrendűségi érzésének…
Természetes, hogy antropomorf a dolog, képtelen vagyok másból kiindulni. Adam Wisniewsky-Snerg A robot című könyvének zárszavában vagy egy eszmefuttatás, ahogy a tyúk sem képes felfogni a magvakat dobáló embert (csak azt, hogy magvak hullanak az égből), úgy mi is csak a hozzánk hasonló idegeneket lennénk képesek észlelni. Tyúkként csak másik tyúkok után kutathatunk.
Ha az a fergeteges mennyiségű energia a Földre érkezne, nem kellenének üvegház gázok sem a felmelegedéshez. Elég lenne ahhoz is, hogy pár száz, vagy ezer év múlva a Föld hőmérséklete összemérhető legyen a Napéval. Nem számoltam utána, de valami hasonló érzésem van. Most még az a problémánk, hogy nem távozik elég energia a lékörből a világűr felé, ezért a felmelegedés. Igaz, ez hőenergia, de hiába dobálnának a gömbről felpörgetett lendkerekeket, vagy felhúzott rugókat, esetleg feltöltött kondenzátorokat, előbb-utóbb hő lenne belőlük. Az entrópia szemétdombján végeznék, és nemcsak a sarki jég olvadna meg, hanem a Himalája csúcsa is…
Itt egy érdekes íromány erről:
http://www.nada.kth.se/~asa/dysonFAQ.html