A Szefantoron tartott előadásom után arról beszélgettem Merras-szal, hogy melyik az az öt Dick regény, amely mellett sci-fi rajongó nem mehet el. Figyelem, a lista teljes mértékben szubjektív! Kíváncsi vagyok, hogy nektek melyek a kedvenceitek, tessék szépen kommentek formájában megosztani velem.
1. Palmer Eldritch három stigmája: Talán nincs ennél elborultabb,a valóságot a legnagyobb mértékben kicsavaró Dick-mű ezen a létsíkon. Hallucinogén drogokkal életre keltett babaházak, örökéletet ígérő kábítószer, fémtestű “megváltó”, prekog marketingesek, már lakhatatlan Föld és még lakhatatlan Mars, és pszichózis, paranoia, képzelgések minden mennyiségben.
2. Álmodnak-e az androidok elektronikus bárányokkal?: Karteziánus lételmélet, éntudatunkat meghatározó paraméterek, kollektív empátián alapuló vallás, izgalmas sci-fi krimi, letehetlen filozófiai mű. Nem utolsósorban a Szárnyas Fejvadász alapja.
3. Az ember a fellegvárban: Érdekes alternatív történelem alapötlet, “kallódó emberek” érzés, lassan csordogáló történet, a tárgyak múltjához való szoros ragaszkodás, identitá-keresés, és a végén egy hatalmas alternatív világegyetem-ütközés. Hugo-díjas alkotás.
4. Ubik: prekogok, pszik, tétlenek világa, ahol a valóság fokozatosan szétesik, becsavarodik. Ki halt meg és ki az élő? Mi az isten az Ubik és mire jó (dezodor, mosószer, televízió). És miért üzenget a halott főnök a létező legfurcsább csatornákon keresztül? Palmer Eldritch után érdemes elővenni.
5. Kizökkent idő: ötvenes évekbeli, békés kaliforniai kisváros, főhősünk logikai rejtvényt fejt és folyamatosan nyer. Ám egyszer csak a szeme láttára hullik atomjaira egy újságosstand. Mi történik? Ki vagyok én, mi ez a város? És tulajdonképpen, mi az a játék, amit folyamatosan megnyerek? Dick novelláinak paranoid, hidegháborús hangulatát idézi.
Hosszan lehetne sorolni, mennyi film készült Philip K. Dick novellái és regényei alapján. Magam sem gondolnám, ha nem fedeztem fel volna a filmek produkciós listáin Dick nevét. Legutóbb (nem friss persze) a “Sikoltók” című filmet néztem, ahol felfedeztem a mester nevét. És megannyi írását lehetne idézni. Nagyon kiváncsi lennék az életéről készült filmre, amit az utóbbi időben nagyon igértek (aztán azóta sem hallani róla semmit).
Szerintem a Valis is beférne még ezek közé.
Nagyon sokat gondolkodtam a Valison, de sajnos az öt legjobb közé nem került be nálam. Mondjuk ez lehet, hogy inkább hangulati kérdés. Őszintén, nem tudom, valahogy nem éreztem olyannak, hogy benne legyen a TOP5-ben.
érdekes hogy az egyik kedvenc Dick-könyvemet szinte soha nem emlegeti senki: a Halál útvesztőjéről van szó. a sablonos cím ellenére nagyon jó könyv, sok-sok évvel megelőzve a Mátrix-korszakot
meg persze a szokásos Dick-es csavarok itt is megvannak: a végén hatalmas csavar, az utolsó oldalon még egy, aztán a legutolsó mondatban megint egy :DD
glezmen:
Én azért nem írtam bez a Halál útvesztőjét, mert a többihez képest gyengébben megírt, meglehetősen sablonos, és sajnos kevésbé “ütős” (szerintem). Nem tudom, hogy olvastál-e mást is Dicktől, ha nem, akkor szerintem ezek közül válassz egyet, és látni fogod, hogy miről beszélek.
zamorano:
jó, mondjuk a második dick-könyv volt amit olvastam, talán ez is belejátszik. az első, a Transz nem igazán tetszett 
a fentiek közül csak a Kizökkent időt nem olvastam, pedig régóta fent van a polcomon, csak időm nincs rá 
kizökkenhetnék néha én is egy kicsit, hogy legyen időm olvasni 
igen, elég sok mindent olvastam. tény, hogy sokkal kevésbé “mély” meg “dickes”, de nekem akkor is az egyik kedvencem
A Palmer E. nekem már kicsit túl durva volt, nálam kb. az Ubik az egészséges egyensúly az elborultságban, persze ez abszolút szubjektív
ja, meg amit még imádtam, az az Ember a fellegvárban, az valami hatalmas volt…
csak a vége…
glezmen:
Az Ember a fellegvárbant is nagyon szerettem, és nekem is pont azzal volt bajom, amivel neked: a végével. Dick híresen nem tudja befejezni rendesen a regényeit, ez az egyetlen, amit utálok benne.
Nekem is az első a Halál útvesztője volt, de őszintén szólva nem tetszett, pontosan a fent említett dolgok miatt. Aztán kezembe kerültek Dick novellái, amiket imádtam, le sem tudtam őket tenni. Aztán egyszercsak elindult az Agave Kiadó, és akkor végre jobban beleáshattam magam Dick világába és baromira megtetszett.Úgy is fogalmazhatnék, ohgy ottragadtam.
Én imádom a befejezéseit.
pl. Ubik, meg akkor is a Halál útvesztője
bár mai szemmel nézve sablonosnak tűnnek, akkoriban szvsz a legkevésbé sem volt az
az Agave előtt meg le a kalappal, tényleg hihetetlen hogy mennyire nyomatják Dick-et, alig tudok velük lépést tartani. Remélem sokáig folytatják még a hasonló színvonalú könyvek kiadását, ráfér a magyar könyvpiacra egy kis igényesség.
Az Ubik befejezése az tényleg odaütött elég rendesen.
Jaja, nyomatják rendesen Dick-et, hál’istennek. Mondjuk örülnék neki, ha nem csak Dick-Banks vonalon mozognának, szerencsére úgy néz ki, azért néha belekapnak másba is: Bradbury, Morgan, Jeff Noon, szóval alakul a dolog. 
Sziasztok!
Épp a nyáron került a kezem közé az általatok is említett Dick könyv: A halál útvesztője. Nagyon tetszett a mű, és “zöldfülűként” örülnék, ha tudnátok adni pár ötletet arra nézve, hogy mit olvassak el másodikként.
ERmi:
Itt van fent a bejegyzésben, hogy melyik az az öt, amelyekért szeretjük az írót.
Szemezgess innen, ha valami kevésbé durvát, ütőset akarsz akkor nézelődj az Alfa Hold Klánjai vagy az Időugrás a Marson irányába.
1. Ubik -fantsztikus, őrült, lebilincselő, csavaros befejezés. nálam abszolút No.1. Palmer Eldrich után olvastam, tkp.-en annak a továbbgondolása. Amikor végeztem vele úgy gondoltam, hogy ennél jobb sci-fit (nem könyvet!) nem írhatott a mester.
2. Palmer Eldritch három stigmája
3. Kamera által homályosan (A scanner darkly) - Nem igazán scifi.Inkább kórtünet, és egy eljövendő rendőrállam nagyon finom ábrázolása, de óriási. A belőle készült film is üt.
4. Csordulj könnyem, mondta a rendőr - a vége nem 100%-os
5. Álmodnak-e az androidok…
Az ember a fellegvárban is király, nagyon jól megírt mű, de a végén óriási hiányérzetem maradt.
A Valist még nem olvastam, de a polcomon “pihen”. Lehet, hogy a Figyel az ég is bekerülne az 5-be, de még azt sem olvastam.